Apolliták

Apolliták

Zeusz Appollón füle hallatára dicsőítette az embereket, hogy mennyire is tökéletesek. Appollónnak viszont ez nem tetszett mivel szerinte ő sokkal jobb fajt lett volna képes alkotni, így azzal kérkedett, hogy ő maga majd alkot egy magasabb rendű fajt. Zeusz csak biztatta, hogy rajta tegye csak meg.
Appollón felbuzdult a dolgon, és gyermekeket nemzett egy nimfának. 3 nappal később megszületett az első négy apollita. Újabb 3 nap elteltével a gyerekek elérték a felnőttkort, és újabb 3 nap múlva készen álltak arra, hogy a Föld urai legyenek.
Az apolliták felülmúlják az embereket észben, szépségben, erőben, így Zeusz belátva a veszélyt az emberekre nézve Atlantisz szigetére száműzte őket, abban a reményben, hogy ott majd békében élnek egymás közt, mivel igen agresszívek voltak. Olyannyira, hogy uralmuk alá akarták hajtani az egész Földet, majd ezután az Olümpost következett volna, ezért Zeusz száműzte őket a szigetre, hogy ne valósíthassák meg tervüket.
Az emberek nem tűrték a zsarnokságot, amit akkor az appoliták gyakoroltak rajtuk, ezért elhatározták, hogy teremtőjüket átállítják a saját oldalukra, ezért kiválasztottak egy gyönyörű nőt, és Aponlónnak ajánlották, mint szent szüzet, akibe Apollón azonnal beleszeretett.
A nő fiút szült Appollónak, és amikor ez az apolliták királynőjének a fülébe jutott az megölette a fiút, és az anyját is. Appollón gyászában, és haragjában elsüllyesztette Atlantiszt, és elpusztított majd nem minden appollitát is, de Artemisz megállította őt pusztításában. Artemisz mindezt azért tette, mert az apolliták részei voltak Appolón testének, és ha elpusztítja a teremtményeit, akkor magát is, és az általuk ismert világot is romba dönti. Apollón bosszúra szomjazott továbbra is, ezért az apollitákat arra ítélte, hogy ne élhessenek a napfényben többé, hogy ne kelljen látnia őket. Ezen kívül az átokkal kaptak még hosszú fogakat, és kifinomult érzékeket. Az átok többi része: csak is egymás véréből táplálkozhatnak néhány naponta csak, mert más különben elpusztulnak. Csak 27 évig élhetnek. A 27. születésnapjukon lassú ás fájdalmas halált halnak, melynek során testük szó szerint elporlad.

Karaktered lehet sima apollita, vagy apollita démon, róluk lentebb olvashatsz!

Apollita démonok
Mivel az apolliták 27 éves korukban meghalnak, ezért néhányan elkezdtek magoldást keresni arra, hogy ez mégse következzen be. Így találták meg azt a megoldást, hogyha emberi lelkeket rabolnak el és azon élősködnek, akkor tovább tudnak élni. Elrabolják az emberek lelkét, és azon élősködnek addig, amíg nincs szükségük egy másikra. Viszont az emberi lélek nem sokáig elég egy apollitának mivel hamar feléli azt és így a lélek meghal. Ezen ok miatt az apollitáknak folyamatosan lelkeket kell rabolniuk, hogy ne halljanak meg. Így 2-3 hetente újabb lelket rabolnak, hogy tovább élhessenek. Az olyan emberi lelkek melyeket egy apollita elrabolt örökre elvesznek.

Démonok fajtái (fajtától függetlenül mind annyiuknak szükségük van emberi lélekre, de vannak ,akik ebbél többet is elvesznek)
- Vérszívók: emberi vérrel táplálkoznak viszont a harapásuknak nincsen hatása arra az emberre.(nem lesz ő is apollita)
- Lélekszívók: emberi lelkeket fogyasztanak, vadásznak rájuk
- Energia- és Álomszívók: Az emberek energiáját és álmaikat szívják el. Az energiaszívók a veszélyesebbek akik az emberek életerejét szipojozzák még az végleg kimerül. Az Álomszívók pedig az emberek álmait veszik el rossz álmokat hozva.
- Pusztítók: A legszörnyűbbek az apolliták között. Ők ugyanis semmit nem akarnak az áldozataiktól. Pusztán a gyilkolás kedvéért ölnek. Arról nem is beszélve, hogy ők a legerősebbek az apolliták között.


Erősségeik és gyengéik (apollitákra és démonokra is vonatkozik)
- A napfényben nem képesek életben maradni
- Emberfeletti az erejük és ehhez párosul páratlan gyorsaságuk
- Szemfogaik nagyobbak az átlagosnál.
- Az érzékeik nagyon élesek és kifinomultak
- Elme beli képességekkel rendelkeznek
- vérrel táplálkoznak, de az a vér csak is társuké lehet, és néhány naponta (pl3-14naponta elég táplálkozniuk). Ha sűrűbben teszik, akkor abba bele is pusztulhatnak
- csak 27 éves korukig élhetnek, amikor is fájdalmas halált halva elporladnak. A legtöbben, hogy elkerüljék, a fájdalmas véget önön kezükkel vetnek inkább véget az életüknek vagy emberi lelkeket rabolnak, hogy elkerüljék elmúlásukat.