Emberek
Az istenek teremtették őket. Nem tudnak a sötét vadászok és a lycanthropok létezéséről, az álomvadászok is éhen halnak mellettük, mivel az embereknek a fantáziájuk korlátlan, nincs szükségük az álomvadászok teremtette álmokra.
Az emberek korlátoltak, csökönyösek és a fantáziájuknak nincs határa. Az érzelmi kapacitásuk szerelem és gyűlölet között végtelen. Eredendően jó és gonosz természetűek. Nem tudni kiben a jó és kiben a rossz az erősebb, ezért érdemes élni és megismerni a világot.
Az emberek ugyan így az apolliták létezéséről sem tudnak, de ugyan akkor feltudják őket ismerni. Ezt pedig csak egyféleképpen tehetik meg, ha apollitával találkoznak: egy fekete, tetováláshoz hasonlító jel tűnik fel a mellkasuk közepén, ahol az emberi lelkek tartózkodnak.
Egyesek rendelkeznek valamiféle erővel(látomások, szellemeket látnak, és ehhez hasonló dolgok,egyszóval nem nagy erővel rendelkeznek), ami rivalizál az istenekkel, míg mások csak sakkfigurák egy játékban, amiben az útjaikat fedezik fel. De mindegyik fontos a maga módján.